Halála után előkerült Karinthy néhány notesze. Ide jegyezte fel legelőször ötleteit: az első villanásokat. Egyik ilyen jegyzete: „A humor – a teljes igazság”. Ennek a ...

A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő-tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény ...

Az 1923-ban született amerikai regény- és drámaíró, Joseph Heller első regénye korszakalkotó, groteszk, mégis zseniálisan ábrázolja a háborút.

Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. „Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem... a magyar paraszttól" - vallotta Mikszáth ...

Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át ...

Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", ...

Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házassága élvezetes olvasmány. Mikszáth sorai sodorják magukkal az olvasót, kényelmes karosszékéhez ...

Az Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű.

1869-ben, tehát a kiegyezés után két évvel írta Jókai e regényt. A szakirodalom természetesen igen sokat foglalkozott az író ezen sikeres és külföldön is igen kedvelt ...

A vörös postakocsi a múlt század Pestjének merkantil, busongó mámorba hajló világát idézi, középpontjában Rezeda Kázmérral, a csalódott hírlapíróval, akinek

Vörösmarty a tündéries drámára a hazai színpadokon bemutatott német fordítások közt is talált példát s inspirálta őt a Szentivánéji álom. A Csongor és Tünde mégis

"Mikael Agricola, a finn irodalmi nyelv megteremtője, zsoltárfordításai előszavában már az 1500-as években a pogány finn istenségek ...

A regény a milleneum esztendejében játszódik egy poros alföldi kisvárosban, ahol még mindig a dzsentri a korlátlan, zabolázhatatlan úr.

Főhőse

József Attila válogatott versei 1916-tól 1937-ig.

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori művészetének utolérhetetlen darabja.

A kisregény nem történelmi, nem romantikus időket idéz föl,

Azok, akik kíváncsiak arra a korra, arra a haladó nemesi generációra, amely az 1820-as évektől küzdelmét vívta Magyarország polgári átalakulásáért, ...